Bernarda Ballada

Előadás nőkről, nem csak nőknek!

A bezártság, a szabályok által gúzsba kötött élet és a szabadságra, a kiteljesedésre vágyakozás közötti feszültség Lorca utolsó, mesterien kidolgozott drámájának alapvető motívuma. A mű rávilágít a női identitás, a nő testi-lelki-szellemi szabadságának korlátaira a patriarchális társadalomban. A történet nyomán bennünk megfogalmazódó kérdések ma is érvényesek lehetnek. 

Federico García Lorca a 19. század végén született egy andalúziai faluban, Fuente Vaquerosban. Mély vonzalma a népzene és a népköltészet iránt mind lírájában, mind drámai életművében megmutatkozik. A népdalok, népballadák témái ­– a szerelem, a vágy, a gyűlölet, a veszteség ­– mellett a feudális időkből visszamaradt, a spanyol vidéki életet meghatározó hagyományok és az általuk tönkretett, tragikus emberi sorsok állnak művei középpontjában. A Bernarda Alba háza talán a legjelentősebb ezek sorában.

Bernarda Alba második férjének halála után nyolc évig tartó gyászidőszak vár a már eladó sorban lévő lányaira. Az ezzel járó szigorú megkötések, a külvilágtól való teljes elzárkózás szinte kézzelfoghatóan, húsbavágóan húzza még szorosabbra a társadalmi elvárások és merev erkölcsi normák alkotta fullasztó szabályrendszert a szereplők körül. Az immár férfi nélkül maradt nők vágyai, igényei és a tiltások sokaságával sújtott, sivár hétköznapok realitása közt áthidalhatatlan a távolság.

Ki-ki a maga életkora és karaktere szerint próbál élni, túlélni ebben a közegben: megtörik vagy beletörődik, titokban vagy nyíltan lázad a betarthatatlan szabályok ellen. A feloldatlan és feloldhatatlan feszültség azonban egyre növekszik, a fegyelmezésből és engedelmességből kovácsolt, fényesre mázolt felszín repedezik, a tragikus vég elkerülhetetlen.

 Bernarda Ballada című előadásunk elsősorban a tánc nyelvén beszél. A dráma részleteiből és a szerző egyes költeményeiből álló szöveg és a folklórból merítkező zenei világ segítségével a mozgás, a tánc által idézi meg a lorcai költőiséget és érzelmi telítettséget, a szenvedély elsöprő erejét.

Bemutató: 2024. november 9. Hagyományok Háza

Dramaturg: Pallai Mara

Zeneszerző: Paár Julcsi Fonogram-díjas

Díszlet: Mátravölgyi Ákos Blattner Géza-díjas

Filmes effektek: Sávári Enikő

Flamenco oktató: Inhof Katalin

Jelmeztervező: Kocsis Enikő Harangozó Gyula-díjas és Winklerné Petri-Kiss Borbála

Szcenika, fényterv: Papp Kornél

Művészeti asszisztens: Fitos Dezső a Népművészet Ifjú Mestere, Harangozó Gyula-díjas, Érdemes Művész

Rendező, koreográfus: Kocsis Enikő Harangozó Gyula-díjas

Táncolja a Fitos Dezső Társulat női tánckara: Alzetta Alexa, Bíró Éva, Fafka Júlia, Guti Hajnalka, Hanekám Luca, Nagy Dorottya, Németh Eszter